Az inzulinrezisztencia – a cukorbetegség előszobája – mára sajnos már népbetegségnek számít. Kezeletlen esetben diabéteszhez és számtalan szövődményhez vezethet. Kezdetben sokan teljesen panaszmentesek, így nincs is tudomásuk állapotukról.
A szervezet szénhidrát-anyagcseréjéért a hasnyálmirigyben termelődő inzulin hormon a felelős, mely a vérből a sejtekbe szállítja a glükózt. Ha a sejtek érzéketlenné válnak az inzulinnal szemben, a hasnyálmirigy – kompenzálásként – egyre több inzulint termel, hogy a cukor a sejtekbe juthasson. A hasnyálmirigy a fokozott működés miatt egy idő után kimerül, ez 2-es típusú cukorbetegséghez vezet.
Az IR jellegzetes tünetei: normális étkezés melletti hízás, pattanások, menstruációs zavarok, meddőség, esetleg fokozott szőrösödés.
Az IR megállapítása cukorterheléses vérvizsgálattal történik. Kiszámolják az ún. HOMA-indexet is, ami 2 felett már gyanúra adhat okot. Pozitív diagnózis esetén az orvos személyre szabott terápiát javasol, melyhez a beteg aktív közreműködése feltétlenül szükséges.
Az inzulinrezisztencia megfelelő diétával és rendszeres testmozgással legtöbb esetben teljesen gyógyítható, azonban ha valaki nem figyel oda az életmódjára, akkor idővel, nagy eséllyel cukorbeteggé válik. A többlet inzulin nemcsak a vércukorszintet befolyásolja hátrányosan, a stresszt is jelentősen megnöveli, fizikai és pszichés rombolás okozva a szervezetben.
A speciális diéta hasonlít a diabéteszben előírtakhoz: gyorsan felszívódó szénhidrátokban és telített zsiradékokban szegény, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, rost dús, változatos étrend, napi négy-ötszöri étkezésre elosztva.
A terápia szerves részét képezi a rendszeres testedzés, mely önmagában is javítja a szervezet inzulinérzékenységét, és – bizonyos keretek között – normalizálja a vércukor értékeket. A rendszeres mozgás kezdetben vércukorszint ingadozást, edzés utáni vércukorszint csökkenést is okozhat. Emiatt is fontos a fokozatos terhelés és rendszeres vércukor-ellenőrzés.
Inzulinrezisztenciához általában a túlzott szénhidrátfogyasztás vezet. A diéta alapja tehát ennek korlátozása, napi több kisebb adagra osztása, az étrend teljes megreformálása.
Szénhidrátként javasolt előnyben részesíteni a magas rost-tartalmú, kifejezetten alacsony glikémiás indexű (GI) ételeket, melyek szénhidrát tartalma csak lassan szívódik fel, így nem okoznak hirtelen inzulin- és vércukorszint-emelkedést. Ezen ételek glikémiás indexe 0-50 között van.
Az ételek édesítéséhez használjunk nyírfacukrot, vörös húsok helyett pedig válasszunk inkább csirkét és halat. A cukor mellett a keményítőt tartalmazó ételek (pl.: burgonya) fogyasztását is minimalizáljuk!
Az inzulin hatását segítik a bio folyékony gomba kivonatok, ugyanis a többféle gomba kombinációját tartalmazó készítményekben a hatóanyagok SZINERGIÁBAN, azaz egymás hatását felerősítve fejtik ki hatékonyságukat.
A D-vitamin hiánya nagymértékben hozzájárulhat az inzulinrezisztencia kialakulásához, ezért megelőzésre a vitaminok közül a legfontosabb. A D-vitamin képes pozitívan befolyásolni az inzulinháztartást és a zsírsejtek alakulását, megerősíti az izmokat és a csontokat, csökkenti az autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát. Mivel a napfényből nyert D-vitamin nem minden időszakban elegendő a szervezet számára, a Mandulagomba (Agaricus Blazei Murrill) fogyasztása kiváló lehetőség a természetes pótlására.
A II. típusú cukorbetegségben szenvedő humán alanyokon végzett tanulmány eredményei azt sugallják, hogy a Mandulagomba kivonata javíthatja az inzulinrezisztenciát, csökkentheti a testsúlyt, a testzsírt, a szérum glükózt és koleszterin szintet.
A Maitake gombát (Grifola frondosa) a Kínai és Japán orvoslásban a cukorbetegek kezelésének kiegészítő terápiájában már régóta alkalmazzák. Ezen gomba esetében az antidiabetikus hatása az alfa-glükánnak köszönhető, méghozzá úgy, hogy növeli az inzulin receptorok inzulinérzékenységét és enyhíti az inzulin rezisztenciát a perifériás célszövetekben.
Összeállította:
Szabó Nikolett
tudományos kutató
2017.09.24
