A tél végére a magyarok 95%-a D-vitamin hiányban szenved. A médiában hiába esik sok szó a D-vitamin pótlásának fontosságáról, a legtöbbször arról, hogy kinek és milyen D-vitamin célszerű szedni, nem írnak. Mint ahogy arról sem, hogy receptre bárkinek felírható, gyógyszertárban kiváltott D-vitamin töredékbe kerül, mint ha csak bevásárlás közben leemelünk valamilyen készítményt a polcról.
2013-ban készült el a Semmelweis Egyetem reprezentatív felmérése. A vizsgálatok szerint a tél végére a magyar emberek 95 %-a volt D-vitamin hiányos. A becslések alapján országosan legalább 100.000 gyermeknek van extrém mértékű D-vitamin hiánya. (itt elérhető magyar szakmai ajánlás )
November 1 és március 30 között mindenkinek szednie kell hazánkban!
A D-vitamin hiány jelentősen növeli a halálozást, a vastag-és emlőrák, a szív-és érrendszeri betegségek esélyét, továbbá csökkenti a fogamzó képességet. Alacsony D-vitamin szintnél gyakoribbak egyes autoimmun betegségek és a banális fertőzések is, pl infulenza. Az 1-es típusú cukorbetegek száma 20 évente megduplázódik. Finnországban 1964 óta a napi D-vitamin bevitel mennyiségét fokozatosan csökkentették 4000- 5000 NE-ről 400 NE-re. Ezzel egyidejűleg az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők száma 350 %-kal nőtt az 1-4 éves korosztályban, 100 %-kal nőtt az 5-9 éves korosztályban, 50 %-kal nőtt a 14 éves korosztályban. 2006 óta, miután a hatóságok előtérbe helyezték, a kolekalciferollal történő táplálék kiegészítést, csökkent az 1-es típusú cukorbetegség száma. Az 1-es típusú cukorbetegség és asclerosis multiplex és a D-vitamin hiány közötti összefüggés egyre nyilvánvalóbb.
A D-vitamin befolyásolja az immunrendszer működését
A D-vitamin szerepe a veleszületett és adaptív immunitásban kulcsfontosságú. Kimutatták, hogy az immunrendszer T-sejtjei a dendritikus sejtekkel való kölcsönhatás után modulálhatóak az 1,25-dihidroxi-D3-vitamin analóg segítségével. Egy kohorsz-vizsgálatban napi 2000 NE kolekalciferol alkalmazása mellett 78 %-kal csökkent az 1-es típusú cukorbetegség incidenciája. A D-vitamin javítja az inzulinszekréciót, megakadályozza a β sejtek pusztulását.
Az autoimmun betegségek, metabolikus szindróma, 2. típusú cukorbetegség mortalitásának kockázata ≥ 100 nmol / 1 szérum D-vitamin szintre vonatkoztatva 1-re csökkent, ami rávilágított arra, hogy statisztikai hiba történt a napi D-vitamin bevitel megállapításában, ezért az Endokrin Társaság Szakértői Bizottsága felhívta a hatóság figyelmét, hogy a javasolt napi beviteli szinteket meg kell emelni az alábbiak szerint: 1 éves korig 2000 NE, 1-18 éves korban 4 000 NE és 18 év felett 10 000 NE, kivéve a D-vitamin túlérzékenységben szenvedő egyéneknél. Természetesen az ajánlott dózisok bevitelénél figyelembe kell venni az étkezési szokásokat, a testtömeg indexet, életkort és bőrszínt. Az elhízott, idős és sötét bőr típusú emberek esetében nagyobb dózisú D-vitamin bevitel szükséges.
A D-vitamin hiány pandémiájának magyarázata
D-vitamin tartalékunknak csak a 20 %-a származik az étrendből. A fennmaradó 80 % szintézise a bőrben történi a napfény-expozíció hatására. Az UV-sugárzás szezonális ingadozása jelentős, és ez a 25(OH)D szintekben is megnyilvánul. Étrendünk és az étrendkiegészítők is tartalmaznak D-vitamint.
Az 1960 évek ajánlása 4000-5000 NE egység, viszont ekkor az étrend élő halakban, tojásban és friss tejben gazdag volt, ami azonban a jelenlegi étrendünkre nem jellemző, és az életmódunk is megváltozott. Kevés időt töltünk a szabadban. Magas faktorszámú napvédőket használunk a melanóma megelőzésére. Még a mediterrán országokban is, pl Görögországban is magas a D-vitamin hiány előfordulásának kockázata, uganis a napsugarak beesési szöge ősszel és tavasszal nem eredményez elegendő D-vitamin termelést.
A bőrből illetve étrendünkből származó D-vitamin a májba kerül, ahol az inaktív 25(OH)D-metabolittá alakul. Ebből képződik, főként a vesében az aktív, 1,25-dihydroxyvitamin-D (1,25(OH)D) származék. Egyéb szövetekben (pl. az immunrendszer vagy a bőr sejtjeiben) is jelen vannak az 1,25(OH)D formává való átalakuláshoz szükséges enzimek.
Az 1,25(OH)D elsődleges szerepe a szervezet kalcium-homeosztázisának fenntartása. Az alacsony serum Ca-koncentrációt a mellékpajzsmirigy receptorai érzékelik, és ennek hatására nő a PTH-elválasztás. Ez stimulálja a vesében az 1,25(OH)D képződését, mely növeli a bélben a kalcium-felvételt és negatív feedback révén csökkenti a PTH-elválasztást.
A kutatók nagy része úgy gondolja, hogy át kell értékelni, hogy mit értünk D-vitamin-hiányon, illetve optimális D-vitamin-ellátottságon. Az optimális szérumszint 75–100 nmol/l között van, és a 12,5 nmol/l alatti értéket súlyos D-vitamin-hiánynak minősítik (Mosekilde, 2008; Bischoff-Ferrari et al. 2006).
Miért került a D-vitamin ismét az érdeklődés középpontjába?
Az utóbbi évtizedekben kiderült, hogy a D-vitamin biológiai hatása szerteágazó, nemcsak a csontanyagcserében érvényesül, de az egyik legfontosabb génregulátor. A kalcitriol (amely a D-vitamin szervezeten belül, főként a vesében kialakuló aktív, hormonhatást kifejtő formája) a D-vitamin-receptorhoz kötődve bejut a sejtmagba, és itt különböző génekhez kapcsolódva regulálja a megfelelő hírvivő ribonukleinsav- (mRNS) szintézist, szabályozza a sejtek növekedését és differenciálódását, befolyásolja az immunfunkciókat, az endokrin működést, az inzulin és a renin (a vérnyomás szabályozásában közreműködő enzim) produkciót.
Hiánya esetén megnövekszik számos krónikus megbetegedés kialakulásának a kockázata (Holick, 2008). Ilyen kórképek: a szívizom vérellátási zavarával járó (isémiás) szívbetegség, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, a rosszindulatú daganatok, a fehérvérsejtek egyik típusa, a T-sejtek közvetítette autoimmun és allergiás megbetegedések, reumatoid artritisz, szklerózis multiplex, tuberkulózis stb. (Tuohimaa, 2008). Több duplavak, placebokontrollált vizsgálatban mutatták ki a D-vitamin optimális szérumkoncentrációjának preventív szerepét.
Az 1. táblázat mutatja a D-vitamin-hiánnyal kapcsolatba hozott megbetegedéseket (Tuohimaa, 2008; Grant, 2011).
| csont | rachitis, csontritkulás, csontlágyulás, csonttörés |
| izomzat | izomelfajulás |
| hasnyálmirigy | 1-es típusú diabetes mellitus, 2-es típusú diabetes mellitus |
| rosszindulatú daganatok | prosztata, emlő, vastagbél, gyomor, nyelőcső, vese, méh, petefészek, tüdő, máj, epehólyag |
| leukémia | myeloid leukémia |
| autoimmun megbetegedések |
reumatikus arthritis, sclerosis multiplex, gyulladásos bélbetegségek |
| szív- és érrendszeri megbetegedések | magas vérnyomás, érelmeszesedés, coronaria betegség, stroke |
| fertőzések | tuberkulózis, légúti fertőzések |
| központi idegrendszer |
szorongás, szezonális hangulatzavar, skizofrénia, Parkinson-szindróma, Alzheimer-kór |
| érzékszervek | progresszív hallásvesztés |
Melyik természetese élelmiszerekben található sok D-vitamin?
- cápamájolaj
- tőkehalmáj olaj
- tengeri halak
- tojás
- Mandula gomba (Agaricus Blazei Murrill): rendszeres fogyasztás hozzá segíthet bennünket a betegségek megelőzéséhez és az immunrendszerünk megfelelő működéséhez, egész szervezetünk egészségéhez.
MANDULAGOMBA A D-VITAMIN HIÁNYOS ÁLLAPOTOK MEGELŐZÉSÉRE
A Mandulagomba (Agaricus blazei Murill) gyógygomba ergoszterol tartalma nagy jelentőséggel bírhat a D-vitamin hiányos állapotok megelőzésében.
Vállalkozásunk kutatást végzett a termékeiben található Agaricus Blazei Murill D-vitamin tartalmára vonatkozóan szakirodalmi adatok alapján és állatkísérletes modellre építve, és HPLC vizsgálattal egybekötve. A sikeres kutató anyagból konferencia-előadás is született „A XXI. Század gyógyítói: a gombák” címmel, mely a Fiatal Higiénikusok IX Fórumán került bemutatásra 2012. május 22-én, és az egészség tudomány LVII. Évfolyamának 2 számában (112-113. oldal) is megjelent.
Az előadás itt tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=0CE4SlqoDFY
Vizsgálatunkról röviden:
A Mushroom Production Center GmbH által termesztett, szárított Mandula gomba (Agaricus Blazei Murill) D-vitamin és poliszacharid tartalmát vizsgáltattuk Insbrucki Egyetemmel kvantitativ analitikai kémiai vizsgálattal az Agaricus blazeiből készült Mandulagomba kivonat ergoszterol tartalmát. 1 gramm őrölt gomba termőtestből, etil-alkohollal és szonikátorral (ez ultrahanggal működik, tehát fizikai alapú kivonás) extrahált frakcióból 122,64 mg ergoszterolt találtak.
Irodalmi adatok alapján, az ergoszterol már 400 mg / ttkg dózisban is kifejtett szignifikáns kemopreventív hatást, szarkóma-180 xenograftos nőstény C57BL/6 egereken, a kontrollhoz képest, a tumornövekedés 20 napos nyomonkövetése alatt. Továbbá Matrigel indukálta neovaszkularizáció modellen közvetlen gátlást tapasztaltak. A neosvascularizáció gátlása egyike a legfontosabb kemopreventív hatásoknak. Túlélési időt tumorok növekedésének mérésével kombinálták, illetve az ergoszterol neovascularizáció gátlását határozták meg. Ez utóbbi beültetett Matrigel érképzési faktrokokkal aFGF (savas fibroblaszt növekedési faktorral) volt átitava (egyébként egy agarózgélről van szó).
A tumor növekedését a 20. napig monitorozták. Már a 400mg/ttkg-os dózis is látványos és szignifikáns hatást fejtett ki, míg a 800 mg/ttkg-os dózisban már kimondottan lassan nőt a tumor, és el is kezdett a 20. napra visszafejlődni! Az állatokba beültetett, majd onnan eltávolított Matrigel, aFGF-fel és már 400 mg/ L ergoszterollal is átitatva, szignifikánsan és látványosan csökkentette annak hemoglobin tartalmát, ami a neovascularizáció gátlását bizonyítja. Pozitív és negatív kontrollal is ellenőrizték. Mellékhatás nem volt tapasztalható az állatokon, autóposziával – azaz boncolással is – ellenőrizték (Takaku et al. J. Nutr. 131: 1409–1413, Biochemical and Molecular Action of Nutrients Isolation o fon Antitumor Compound form Agaricus Blazei Murill and its Mechanism of Action 2001.)
Összefoglalva: Epidemiológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy az adekvát D-vitamin-ellátottság védelmet jelent a mellrák, a prosztatarák, a vastagbélrák, a kardiovaszkuláris megbetegedések és a metabolikus szindróma kifejlődésével szemben, jobb fizikai erőnlétet biztosít. Egészséges életmóddal és egészséges (D-vitamint bőségesen tartalmazó) táplálkozással, a délelőtti vagy a délutáni órákban történő ésszerű napozással, a téli hónapokban D-vitamin-szupplementációval kivédhetők a D-vitamin-hiány hosszú távú káros következményei.
A cikket összeállította:
Szabó Nikolett
tudományos kutató
Forrás:
1. Karvonen M, Pitkaniemi J, Tuomilehto J. The onset age of type 1 diabetes in Finnish children has become younger. The Finnish Childhood Diabetes Registry Group. Diabetes Care. 1999;22(7):1066–1070.[PubMed]
2. Makinen M, Simell V, Mykkanen J, Ilonen J, Veijola R, Hyoty H, et al. An increase in serum 25-hydroxyvitamin D concentrations preceded a plateau in type 1 diabetes incidence in Finnish children. J Clin Endocrinol Metab. 2014;99(11):E2353–E2356. [PubMed]
3. van Halteren AG, van Etten E, de Jong EC, Bouillon R, Roep BO, Mathieu C. Redirection of human autoreactive T-cells upon interaction with dendritic cells modulated by TX527, an analog of 1,25 dihydroxyvitamin D(3) Diabetes. 2002;51(7):2119–2125. [PubMed]
4. Hypponen E, Laara E, Reunanen A, Jarvelin MR, Virtanen SM. Intake of vitamin D and risk of type 1 diabetes: a birth-cohort study. Lancet. 2001;358(9292):1500–1503. [PubMed]
5. Papadimitriou DT, Marakaki C, Fretzayas A, Nicolaidou P, Papadimitriou A. Negativation of type 1 diabetes-associated autoantibodies to glutamic acid decarboxylase and insulin in children treated with oral calcitriol. J Diabetes. 2013;5(3):344–348. [PubMed]
6. Riek AE, Oh J, Darwech I, Moynihan CE, Bruchas RR, Bernal-Mizrachi C. 25(OH) vitamin D suppresses macrophage adhesion and migration by downregulation of ER stress and scavenger receptor A1 in type 2 diabetes. J Steroid Biochem Mol Biol. 2014;144 Pt A:172–179. [PMC free article] [PubMed]
7. Kampmann U, Mosekilde L, Juhl C, Moller N, Christensen B, Rejnmark L, et al. Effects of 12 weeks high dose vitamin D3 treatment on insulin sensitivity, beta cell function, and metabolic markers in patients with type 2 diabetes and vitamin D insufficiency: a double-blind, randomized, placebo-controlled trial. Metabolism. 2014;63(9):1115–1124. [PubMed]
8. Veugelers PJ, Ekwaru JP. A statistical error in the estimation of the recommended dietary allowance for vitamin D. Nutrients. 2014;6(10):4472–4475. [PMC free article] [PubMed]
9. Heaney R, Garland C, Baggerly C, French C, Gorham E. Letter to Veugelers, P.J. and Ekwaru, J.P., A statistical error in the estimation of the recommended dietary allowance for vitamin D. Nutrients 2014, 6, 4472-4475; doi:10.3390/nu6104472. Nutrients. 2015;7(3):1688–1690. [PMC free article] [PubMed]
10. Garland CF, Kim JJ, Mohr SB, Gorham ED, Grant WB, Giovannucci EL, et al. Meta-analysis of all-cause mortality according to serum 25-hydroxyvitamin D. Am J Public Health. 2014;104(8):e43–e50.[PMC free article] [PubMed]
