Süngomba (Hericium erinaceus, Cseppkőgomba, Oroszlánsörény)
Tulajdonságai:
Hazánkban elég ritka gomba, lomblevelű fák tövén, törzsén terem késő ősszel. Kalapja fehér, gömbölyded, lecsüngő fehér „tüskék” borítják. Népszerű, ehető gombafaj, vegetáriánusok húspótlóként használják.
A süngombát Távol Keleten elsősorban gyomor és bélrendszeri tünetek enyhítésére használják évszázadok óta.
A közelmúltban végzett kutatások szerint a gombában található vegyületek (threitol, D-arabinitol, palmitinsav) hatásos antioxidás, szabályozza a vérzsír szintjét és jó hatású a vércukorszintre is. Vizsgálatok szerint jó hatású lehet gyomor- és nyelőcsőrák esetén. Kutatások folytak az agyi idegműködést segítő hatásáról.
A Süngomba hatóanyagai többek között:
- erinacinek: Ezek a vegyületek a süngomba micéliumában (a gomba vegetatív része) találhatók, és serkentik az idegi növekedési faktor (NGF) termelését az agyban. Az NGF kulcsszerepet játszik az idegsejtek növekedésében, fenntartásában és túlélésében.
- hericenonok: Ezek a vegyületek a süngomba termőtestében találhatók, és szintén serkentik az NGF termelését.
- poliszacharidok: Immunmoduláló és antioxidáns hatással rendelkeznek.
- aminosavak: Esszenciális aminosavakat is tartalmaz, amelyek fontosak a fehérjeszintézishez és számos más élettani folyamathoz.
- ásványi anyagok: cink, vas, szelén
- vitaminok: B-vitaminok, D, E, C
Mely területeken lehet hatásos a Süngomba?:
- immunmoduláns
- tumorellenes
- idegvégződési faktor szintézisét stimulálja
- kognitív funkciókat javítja
- emésztőrendszer támogatása
- gyulladáscsökkentő
- antibakteriális
Egészségügyi hatások:
A süngombának megállapították, hogy nyelőcső és vastagbélrák esetében áttét képződés gátló hatása van. Sikeresen kezelhető a gomba kivonataival a gyomorfekély, Colitis ulcerosa és Morbus Crohn. A népgyógyászatban depresszió csökkentésére is használják. Gyulladáscsökkentő hatása különösen a gyomor- és emésztőrendszeri betegségek esetén nyilvánul meg.
A rákos sejtekre gyakorolt citotoxikus aktivitását nemrég fedezték fel. A sejtes immunválasz egyik fontos eleme a makrofágok aktiválása, ami például NO (nitrogén monoxid) termelését eredményezi. Ez a molekula számos szabályozási folyamatban szerepel, rövid életű és az idegen sejtek elpusztításához vezető folyamatok során mennyisége emelkedik. Szintézisét több enzim végzi, ezek közül az indukálható nitrogénoxid szintáz (iNOS) termeli a legjelentősebb mennyiséget. A süngomba vizes kivonata a makrofágok NO termelését jelentősen megnöveli: 1 nap után a kontroll mennyiség kétszeresére. A kezelés nem csak a No termelésért felelős iNOS aktivitását, de az enzim szintézisét is serkentette.
A süngomba kivonat képes az agyban egy agysejteket serkentő faktor (NGF, Nerve Growth Factor) szintézisének fokozására. Az NGF létfontosságú a neuronok (idegsejtek) növekedéséhez, regenerációjához és életben maradásához. Az NGF képes az agysejteket megvédeni az elhalástól, az agyban való természetes halmozódása hangulatjavulást okozhat, mellékhatások nélkül. Csökkenti a béta-amiloid plakkok mennyiségét, melyek az idegsejteket körülvevő zsírmembránokon képződnek, és zavarják az idegsejtek körüli ingerület átvitelt. Kutatási eredmények alapján a benne található erinacin gyulladáscsökkentő és idegsejt védő hatást fejtett ki ishaemia reperfúziós patkány modellben. (Ez a modell ishaemiás agyvérzéses állapotot és az általa okozott oxigénhiányos és szabadgyökös károkat reprezentálta.)
Csökkentheti az amiloid plakkok lerakódását az agyban, ami az Alzheimer-kór egyik fő oka. Az NGF agyba való bejuttatását tartják az Alzheimer egyik jövőbeni ígéretes gyógymódjának, amelyre már előzetes klinikai adatok is rendelkezésre állnak. Javíthatja a kognitív funkciókat (memória, tanulás, koncentráció), emellett jótékony hatású lehet az alvás minőségére. Természetesen, általános kognitív frissesség növekedést okozhat még egészséges embereknél is. Csökkentheti az agyi gyulladást, ami szintén fontos a neurodegeneratív betegségek lassításában.
A Süngomba javíthatja a szinaptikus kapcsolatokat az agyban, ami kulcsfontosságú az autizmus spektrumzavarnál. Szorongáscsökkentő, és hangulatjavító hatásokat is megfigyeltek, ami támogathatja az autista személyek érzelmi szabályozását.
Emellett kiválóan alkalmas lehet depresszió, és szorongás csökkentésére. Pozitív hatással lehet a neuroplaszticitásra, vagyis az agy alkalmazkodóképességére.
Az idegsejtek regenerálódásának segítése révén a süngomba lassíthatja a neurodegenerációt, mely Szklerózis multiplex esetén nagy előrelépés lehet, mivel ezen autoimmun beteg állapotban az immunrendszer megtámadja az idegsejteket védő myelinhüvelyt. Parkinson-kór esetén például az NGF-szint növelése előnyös lehet a dopamintermelő sejtek túlélésében. A gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatások révén csökkentheti az oxidatív stresszt, ami szintén kulcsfontosságú a krónikus idegrendszeri betegségek kezelésében.
A süngomba nemcsak az agyban, hanem a bélidegrendszerben is serkenti az idegnövekedési faktorok (NGF) termelődését. Ez hozzájárulhat az egészséges bélműködéshez, mivel a bélrendszer is tartalmaz idegsejteket (,,második agynak” is hívják). Csökkentheti a gyomor-, és bélrendszerben kialakult gyulladásokat, regenerálhatja az itt lévő nyálkahártyát. Segíthet kordában tartani bizonyos káros bélbaktériumokat (pl. H. pylori, amely a gyomorfekély egyik fő okozója lehet).
Tehát Helicobacter pylori által előidézett gastritis esetén kettős hatású, nemcsak az immunrendszert erősíti, hanem antibakteriális hatást is kifejt.
Előnyös lehet például irritábilis bél szindróma (IBS) vagy Crohn-betegség esetén támogató kezelésként. Javíthatja a gyomorsav és az emésztőenzimek kiválasztását, ezáltal könnyebbé teheti az ételek lebontását és az emésztést.
Régóta ismert fonalféreg növekedés gátló és antibakteriális hatása is: az erinacinK hatékonyan gátolta egy olyan baktérium (Staphylococcus aureus) növekedését, mely ellenáll a kezelésére a humán gyógyászatban általánosan alkalmazott methicillinnek. Ugyanilyen hatékony gátlást mutat az erinacinE is.
Forrás:
Takashi Mizuno et al.: „Antitumor-active Polysaccharides Isolated from the Fruiting Body of Hericium erinaceum, an Edible and Medicinal Mushroom Called yamabushitake or houtou.“; Biosci. Biotech. Biochem., 56 (2), 347-348, 1992
Hiromichi Kenmoku et al.: „Erinacine Q, a New Erinacine from Hericium erinaceum, and its Biosynthetic Route to Erinacine C in the Basidiomycete; Biosci.“; Biotech. Biochem., 66(3), 571-575, 2002
Eun Woo Lee et al.: „Two Novel Diterpenoids, Erinacines H and I from the Mycelia of Hericium erinaceum; Biosci.“; Biotech. Biochem.; 64(11), 2402-2405, 2000
Stamets, P.: „MycoMedicinals: An Informational Treatise on Mushrooms“; Myco Media, 2002
Prof. Dr. med. Ivo Bianchi: “Moderne Mykotherapie”; Hinckel Druck, 2008
Kawagishia, H. et al.: „Anti-Dementia Effects of a low polarity fraction extracted from Hericium Erinaceum.“; Japan
Wong K. et al.: „Functional Recovery Enhancement Following Injury to Rodent Peroneal Nerve by Lion´s Mane Mushroom Hericium erinaceus .“; University of Malaya, Malaysia “Medicinal Mushrooms”, Botanica Press, 1995
