Biológiai terápia és modern mikoterápia – különbségek és hasonlóságok

Az immár több évtizedes múltra visszatekintő „biológiai terápiákról” változatos híreket hallhatunk manapság. De vajon mi ez a „biológiai terápia” és milyen elven működik? Milyen szempontokból különbözik és mennyiben emlékeztet a több évezredes múlttal rendelkező mikoterápiára? Cikkünkben a biológiai terápia működési elvét és a pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum Kars.), mandulagomba (Agaricus blazei Murill.), shiitake (Lentinula edodes Berk.), bokrosgomba (Grifola frondosa Dicks.), és a kínai hernyógomba (Ophiocordyceps sinensis Berk.) hatóanyagainak az immunrendszerre kifejtett hatásait vetjük össze.

A biológiai (más szóval bio-, vagy immunterápia) az immunrendszer egy-egy specifikus elemét veszi célba – serkentve vagy éppen gátolva azt.

A bioterápia az immunrendszert szabályozó egy-egy fontos, fehérje-természetű anyagot (pl. citokint, interleukint (IL)) céloz meg. Egyik leggyakrabban alkalmazott eljárás a tumor-nekrózis-faktor alfa (TNF-α) gátlása. Ezzel számos autoimmun betegség (pl. gyulladásos bélbetegségek, krónikus ízületi gyulladás (rheumatoid arthritis), pikkelysömör (psoriasis) kezelhető).

Nagy méretű, bonyolult fehérje molekulák a hatóanyagai. Ezeket speciális (nem kórokozó) baktériumokkal termeltetik, majd tisztítják a terméket.

A biotechnológiai előállítás lényege, hogy egy-egy fehérje gyártásához szükséges génszakaszt kódoló dezoxiribonukleinsavat (azaz, cDNS-t) mesterségesen beültetnek egy megfelelő baktérium örökítőanyagába, majd táptalajon tenyésztett baktériumokkal termeltetik a kívánt anyagot.

A gyártási folyamat szigorúan ellenőrzött. Emellett az alkalmazása is komoly körültekintést igényel mellékhatás-profilja miatt, illetve mert gyakran már betegségtől legyengült szervezetű emberek kapják. Előnye, hogy így akár olyan betegeket is megmenthetünk – illetve a kezeletlen állapothoz képest jobb életminőséget biztosíthatunk számukra – akik egyébként a betegségük által bizonyosan az önellátásukban korlátozva, emberi méltóságuktól megfosztva, lassú és fájdalmas halálra lettek volna ítélve!

Az emberi immunrendszer egy elképesztően sokrétűen összetett szervrendszer. Ez főleg az ún. komplementrendszeren (ezen belül a már említett citokineken) keresztül kerül irányítás alá, ami szerteágazó hatású gyulladásos-jelátvivők működésében nyilvánul meg. Első sorban gyulladást elősegítő az IL-1β, TNF, gamma-interferon (IFNγ), IL-12, IL-18, granulocyte-macrophage colony stimulating factor (GMGSF) és nagyrészt gyulladást gátló az IL-4, IL-10, IL-13, IFNα és a transforming growth factor-β (TGFβ). Ha ezen szabályozás (jelátvivők egyensúlya) felborul, például „elszabadul” a TNF-α, akkor (főleg) ez vezet az említett autoimmun kórképekhez.

Tehát a biológiai terápia – annak ellenére, hogy célzott módszer – általában egy „főkapcsoló-jellegű” és szabályozó szerepű tényezőre irányul és képes azt „bekapcsolni” vagy „kikapcsolni”.

Ezzel szemben, az említett gombafajok jótékony vegyületei (poliszacharidok, peptidoglikánok, triterpének, flavonoidok, vitaminok, stb.) a komplementrendszer egyszerre több pontjára is, de enyhébb szabályozó hatást fejtenek ki – amellett, hogy közvetlenül is serkenthetnek védő funkciót ellátó immunsejteket, például a falósejteket (makrofágokat).

Sejttenyészetes vizsgálatokban a kínai hernyógomba CPS-F poliszacharidja gátolta a platelet-derived growth factor BB (PDGF-BB) hatására történő TNFα, – és az 1-es típusú receptorának (TNFR1) is – a kifejeződését. Más említett hatóanyagok – bár IL-1, IL-6, NO és TNF jelátvivőkkel makrofágokat stimulálnak – de nem allergizálnak B-sejt érés és hízósejtek degranulció hiányában, mert a Th1/Th2 sejtek arányát nem növelik a Th2 javára. (Sőt, a D-vitamin a T sejtek aktiválásában és szabályozásában is kulcsfontosságú.) Ugyanúgy a mandulagomba vízoldékony poliszacharidjairól is bebizonyosodott, hogy állatkísérletben szignifikánsan csökkentette a kontrollhoz képest a vérszérum IL-1β, TNF-α gyulladásos jelátvivő szintjét, valamint a nuclear factor kappa-light-chain-enhancer (NF-κB) gátlásán keresztül a hízósejtekké alakuló B sejtek aktivitását.

Tehát a mikoterápia hatóanyagai egymást támogatva (szinergista) módon érvényesülnek – a nagyon ritka allergiás esetektől eltekintve – előnyösen. Így, a szakmai ajánlások szerint, enyhe betegségekre tüneti kezelésként, klinikai súlyosságú esetekben támogató terápiaként használhatóak. Sőt, ezek alapján a gyulladásos és autoimmun betegségek megelőzésére (kialakulásuk esélyének csökkentésére) valamint az ártalmak enyhítésére is jótékony hatásuk feltételezhető.

Összeállította:
Dr. Budán Ferenc
egészségügyi szakértő
info@najaforest.hu

Tetszett a cikk? Ossza meg másokkal is!

Fontos! A törvény megkívánja, valamint kötelez is minket arra, hogy kiemelten felhívjuk figyelmét: „az étrendkiegészítők nem gyógyszerek, nem rendelkeznek gyógyhatással, nem alkalmasak betegségek kezelésére, sem megelőzésére”. Az oldalon található információk, cikkek, leírások nem helyettesítik szakember véleményét! Minden esetben forduljon szakorvoshoz, betegség esetén! Oldalunk nem foglalkozik gyógyítással. Minden esetben kérje ki kezelőorvosa, gyógyszerésze véleményét, valamint figyelmesen olvassa el a mellékelt tájékoztatót, és mindenkor tartsa be a tájékoztatóban, vagy a termék leírásban ajánlott napi adagolást. Kérjük azt is vegye figyelembe, hogy az étrend kiegészítő élelmiszerek nem helyettesítik a vegyes táplálkozást és az egészséges életmódot! 

További cikkek

3szépségápolásitermék
Utak az egészséghez

Őszi bőrápolás bio kozmetikumokkal

Az ősz a legtökéletesebb időszak a regenerálódásra, megújulásra az arcápolásban.Ez az az időszak, mikor ruhatárunk mellett érdemes szépségápolási szokásainkon is változtatnunk.
A gyönyörű, egészséges bőr fenntartásához a bőrápolási szokásokat is változtatni kell. Ugyanazon termékek használata az évszakok alatt nem fog ugyanolyan eredményeket produkálni. 

Tovább olvasom »