Astragalus (Baktövis, Kínai csűdfű)
A csüdfüvek nemzetisége közel 3.000 fajta lágyszárú évelő növényt ölel fel. [29],[31]. A hazánkban előforduló fajták védettek. A távol keleti népek csí” erősítésére (kínai neve: Huáng Qi = a csí erősítője), a szervezet testi-lelki kihívásokra való felkészítésében és az öregedés lassítására alkalmazták hagyományos nép megfigyelések alapján, amelyek egyúttal a tudományos kutatások alapjául is szolgáltak.
Kínában 1000 éve az egyik legfontosabb tonizáló és adaptogén gyógynövény, a Reishi-hez (Pecsétviasz gomba) hasonlóan a ,,többezer adó gyógyfű,, névvel illetik, a hosszú élettartamot biztosító tulajdonságaira utalva. Adaptogén tulajdonság lényege, hogy ezen növényeknek kiegyensúlyozó hatásuk van, a szervezet életfunkcióira, vagyis az alul működő funkciókat serkentik, a túlműködő funkciókat gyengítik. Ezáltal segíti az emberi test külső és belső körülmények változásaihoz történő alkalmazkodó képességét, ezáltal a stressz mellékágasait is enyhíthetik, ugyanis a pszicho-neuro-endokrin rendszerre is hatnak.
A tradicionális távol keleti gyógyászatban főleg a gyökérzetét használják fel kenőcsként, főzetként, tinktúraként az immunrendszer, a máj, vesék és szívműködésnek támogatására. Mérsékelheti vérnyomást és ennek szövődményeként keletkező vesekárosodást, csökkentheti az érelmeszesedést. Gyulladásgátló és antioxidáns tulajdonságai révén hatásos lehet fertőző májgyulladás, vírusos eredetű szív-belhártya gyulladás esetén. Ígéretes kutatások zajlanak egyes vérszegénységre és fibromyalgiara gyakorolt hatások esetén (20).
Igazoltan többféle hatóanyagot azonosítottak benne: astragalozid I-II-III-at, cikloasztragenolt, izoflavonoidokat, glikozilált és malonát vegyületeit, valamint flavonoid antioxidánsokat.
Legfontosabb tulajdonsága, amely miatt közkedvelté vált az Astragalus, az nem más, mint a fiatalító hatás.
Egyes országokban a 4 éves példányok gyökérzetét hivatalosan is törzskönyvezték, többek között az Európai Unióban is, a gyógyszerkönyvben, ennek egyik alapja, hogy az astragalus gyökereiben lévő astragalozidok és cikloasztragenol serketnik a telomeráz enzimek aktivitását, ezáltal védik a sejtek DNS láncainak végeit (telomerek) a sérülésektől. A sejtek öregedésének egyik mechanizmusa, hogy az osztódás során a sejtekben kromószómákba feltekert DNS láncok végrésze sérüléseknek, károsodásoknak van kitéve.Tulajdonképpen ezek a sérülések vezetnek mutációkhoz, a sejtek elöregedéséhez és rákos sejtosztódáshoz. A telomeráz enzim javítgatja ki a kromoszómában így jelentkező apró károsodásokat. Több gyógyszer, köztük intravénásan, kórházi gyakorlatban alkalmazott gyógyszer összetevője. TA-65® néven a cikloastragenol a kromoszóma végek DNS lánc szakaszait (telomérek) védik a károsodástól.
Az elmúlt évtizedekben azonban nagymértékben felgyorsult az öregedés iránti érdeklődés, nemcsak azért, mert az idősek a lakosság egyre nagyobb hányadát teszik ki, hanem azért is, mert gazdasági kiadások jelentős hányadát ők használják fel. Ráadásul sokan arra a felismerésre jutottak, hogy ma már a megszokott nyugdíjkorhatáron túl is nagyon boldog, aktív és eredményes életet lehet élni. Tudományosan az öregedés rendkívül összetett, többtényezős folyamat, és számos öregedési elméletet hoztak létre; ezek közül a legfontosabbak valószínűleg a genomiális és a szabad gyökök elméletei. Bár teljesen világos, hogy génjeink befolyásolják az öregedést és a hosszú élettartamot.
Támogassa szervezet megfiatalító folyamatait az egyetlen természetes növényi kivonattal, amely telomeráz aktíváló hatással rendelkezik, gátolja a sejtek öregedését.
Természetes lehetőség a regenerálódásra, melynek következménye, hogy testben és lélekben hosszabb ideig fiatalabbak maradunk.
Sejtszintű öregedés következik be akkor, amikor a telomerek már annyira elkoptak, hogy képtelenek teljes mértékben megvédeni a DNS-t.
Ezeknek a következményeként a látásunk romlani kezd, bőrünk veszít ruganyosságából, immunrendszerünk kevésbé lesz hatékony és más, az öregedéssel társított folyamatok is beindulnak.
Azáltal, hogy aktíváljuk a telomeráz enzimet a szervezetben, megfékezzük az öregedést és növeljük a várható élettartamot. A telomeráz enzim javítgatja ki a kromoszómában így jelentkező apró károsodásokat.
A telomer a kromoszómát alkotó DNS végén lévő többszörösen ismétlődő részekből álló szakasz. Minden sejtosztódáskor, amikor létrejön a kromoszóma másolata, a telomer egy része nem másolódik le, így a telomerek minden egyes osztódásnál rövidebbek lesznek. Amikor a telomer hossza kritikus méretűre csökken, a sejt elpusztul. Ebből következik, hogy minél hosszabb a telomer, a sejt annál több osztódásra képes, illetve minél rövidebb a telomer, a sejt annál kevesebb osztódásra képes.
A telomeráz enzim a sejtosztódáskor megrövidített telomer szakaszt hosszabbítja meg, ezáltal a lehetséges osztódások számát növeli. Az a gén, ami a telomeráz enzim termeléséért felel, ott van a testet alkotó sejtek DNS-ében inaktív állapotban.
Újszülöttek esetében a köldökzsinór vérből vett kötőszöveti sejttenyészeten végzett kutatások igazolják, hogy az astragalus gyökeréből kivont cikloastragenol fokozhatja a telomeráz enzim működését. (26) A kutatás alapján a cikloasztragenol hozzáadásával 2-3 –szoros enzikmaktivitás erősödés mutatkozott. Ez azonban nem bizonyult arányosnak további dózisnöveléssel, és kb. 4-8 órán át volt mérhető. Ez arra utal, hogy e hatás érdekében naponta 3 x 100 mg cikloasztragenol fogyasztása elégséges.
Astragalus egyéb hatásai
Állóképesség növelése: csökkenti a sportolók fáradtságát. Kifejezetten javasolható krónikus fáradság esetén.
Anyagcserére gyakorolt pozitív hatások: az astragalus poliszacharidok hatással vannak a glükóz és lipid anyagcserére, valamint az inzulinrezisztenciára
Érdemes kúraszerűen alkalmazni, ugyanis használata különösen előnyös lehet krónikus fáradtság szindrómában, testi-lelki megerőltetéssel járó élethelyzetekben, fizikai megterhelés (sport, munka) idején, szív–érrendszeri betegségekben szekunder prevenció céljára, betegségekből való felépülés idején.
Immun-amfoter, immunrendszer működésének zavarai esetén alkalmazható. Stimulálja az immunrendszer működését. Egészséges önkénteseken végzett vizsgálat igazolta, hogy az astragalus gyökér kivonat növeli a fehérvérsejtek és vérlemezkék szintjét, valamint a keringő citokinek szintjét az emberi szervezetben.
Csökkenti a túlzott izzadást, a változó kort kísérő izzadást.
Szabó Nikolett,
tudományos kutató
Forrásirodalom
[1] – Astragalus (Locoweed) flowers. Rootcellar.US; 2013. július 5. (archivált másolat)
[2] – Qian D., Chen M., Yuan Q.J. et al., A taxonomic study on the original plant of Radix Astragali. Acta Pharmaceutica Sinica, 2009, 44 (12): 1429−1433
[3] – Astragalus; U.S Department of Health and Human Services / National Center for Complementary and integrative Health; https://www.nccih.nih.gov/health/astragalus
[4] – Juan Fu, Zenghui Wang, Linfang Huang, Sihao Zheng, Dongmei Wang, Shilin Chen, Haitao Zhang, Shihai Yang: Review of the botanical characteristics, phytochemistry, and pharmacology of Astragalus membranaceus (Huangqi); Phytother Res., 2014 Sep;28(9):1275-83.
[5] – Viktor M. Bratkov, Aleksandar M. Shkondrov, Petranka K. Zdraveva, Ilina N. Krasteva: Flavonoids from the Genus Astragalus: Phytochemistry and Biological Activity; Pharmacogn Rev., Jan-Jun 2016;10(19):11-32.; doi: 10.4103/0973-7847.176550.
[6] – Japanese Pharmacopoeia Committee, The Japanese Pharmacopoeia. 17th Edition. Tokyo: Society of Japanese Pharmacopoeia, 2016
[7] – China Pharmacopoeia Commission, Pharmacopoeia of the People’s Republic of China. Part 1. Beijing: Chinese medicines and Technology Press, 2015
[8] – Ministry of Food and Drug Safety, The Korean Pharmacopoeia. 11th Edition, 2017
[9] – Taiwan Pharmacopoeia Committee, Taiwan Herbal Pharmacopeia, 2013
[10] – British Pharmacopoeia Commission, British Pharmacopoeia, 2016
[11] – The United States Pharmacopieial Convention, The United States Pharmacopeia (USP39-NF34), 2016
[12] – European Pharmacopoeia Committee, European Pharmacopoeia. 9th Edition, 2016
[13] – Auyeung KK, Han QB, Ko JK: Astragalus membranaceus: A Review of its Protection Against Inflammation and Gastrointestinal Cancers.; Am J Chin Med. 2016;44(1):1-22. doi: 10.1142/S0192415X16500014.
[14] – Koehler H, Puchalski K, Ruiz G, Jacobs B, Langland J.: The Role of Endophytic/Epiphytic Bacterial Constituents in the Immunostimulatory Activity of the Botanical, Astragalus membranaceus.; Yale J Biol Med. 2020 Jun 29;93(2):239-250. eCollection 2020 Jun.
[15] – Xing-hua Gao, Xian-xiang Xu, Rong Pan, Ying Li, Yu-bin Luo, Yu-feng Xia, Kazuya Murata, Hideaki Matsuda, Yue Dai: Saponin fraction from Astragalus membranaceus roots protects mice against polymicrobial sepsis induced by cecal ligation and puncture by inhibiting inflammation and upregulating protein C pathway; J Nat Med., 2009 Oct;63(4):421-9.
[16] – L L Tang 1, J F Sheng, C H Xu, K Z Liu: Clinical and experimental effectiveness of Astragali compound in the treatment of chronic viral hepatitis B; J Int Med Res, May-Jun 2009;37(3):662-7.
[17] – Zheng Q, Zhuang Z, Wang ZH, Deng LH, Jin WJ, Huang ZJ, Zheng GQ, Wang Y.: Clinical and Preclinical Systematic Review of Astragalus Membranaceus for Viral Myocarditis.; Oxid Med Cell Longev. 2020 Nov 2;2020:1560353.
[18] – Deqing Wang, Yuan Zhuang, Yaping Tian, Graham Neil Thomas, Mingzhong Ying and Brian Tomlinson: Study of the Effects of Total Flavonoids of Astragalus on Atherosclerosis Formation and Potential Mechanisms; Oxid Med Cell Longev. 2012; 2012: 282383 (Online publikáció) 2012 Jan 29; doi: 10.1155/2012/282383
[19] – Zhi-gao Liu, Zheng-ming Xiong, Xi-yong Yu: Effect of astragalus injection on immune function in patients with congestive heart failure; Zhongguo Zhong Xi Yi Jie He Za Zhi, 2003 May;23(5):351-3.
[20] – Xu GH, Yuan L, Li Y, Xie P, Zhao JY, Chen YH.: Clinical observation of Astragalus Injection in treatment of renal injury in patients with primary hypertension; Zhong Xi Yi Jie He Xue Bao 2008 May;6(5):530-2. doi: 10.3736/jcim20080519. (Angol fordításban)
[21] – Meng Hua Chen, Brian H May, Iris W Zhou, Anthony L Zhang, Charlie C Xue: Integrative Medicine for Relief of Nausea and Vomiting in the Treatment of Colorectal Cancer Using Oxaliplatin-Based Chemotherapy: A Systematic Review and Meta-Analysis; Phytother Res., 2016 May;30(5):741-53., doi: 10.1002/ptr.5586. Epub 2016 Feb 23.
[22] – Hong-Wen Chen, I-Hsin Lin, Yu-Jen Chen, Kao-Hwa Chang, Meng-Hao Wu, Wen-Hao Su, Gwo-Che Huang, Yuen-Liang Lai: A novel infusible botanically-derived drug, PG2, for cancer-related fatigue: a phase II double-blind, randomized placebo-controlled study; Clin Invest Med., 2012 Feb 1;35(1):E1-11., doi: 10.25011/cim.v35i1.16100.
[23] – Kojo Agyemang, Lifeng Han, Erwei Liu, Yi Zhang, Tao Wang and Xiumei Gao: Recent Advances in Astragalus membranaceus Anti-Diabetic Research: Pharmacological Effects of Its Phytochemical Constituents; Evid Based Complement Alternat Med. 2013; 2013: 654643, online publikálva: 2013 Nov 17.; doi: 10.1155/2013/654643
[24] – Min Liu, Ke Wu, Xianqing Mao, Yong Wu, Jingping Ouyang: Astragalus polysaccharide improves insulin sensitivity in KKAy mice: regulation of PKB/GLUT4 signaling in skeletal muscle; J Ethnopharmacol., 2010 Jan 8;127(1):32-7.; doi: 10.1016/j.jep.2009.09.055. Epub 2009 Oct 2.
[25] – Weidong Xie, Yunan Zhao, Yaou Zhang: Traditional chinese medicines in treatment of patients with type 2 diabetes mellitus; Evid Based Complement Alternat Med., 2011;2011:726723., doi: 10.1155/2011/726723. Epub 2011 Mar 17.
[26] – Harley, C. B.; Liu, W.; Blasco, M.; Vera, E.; Andrews, W. H.; Briggs, L. A.; Raffaele, J. M. (2011). „A Natural Product Telomerase Activator As Part of a Health Maintenance Program”. Rejuvenation Research. 14 (1): 45–56. doi:10.1089/rej.2010.1085.
[27] – Rios, J. L; Waterman, P. G (1997). „A review of the pharmacology and toxicology of Astragalus”. Phytotherapy Research. 11 (6): 411–418. doi:10.1002/(SICI)1099-1573(199709)11:6<411::AID-PTR132>3.0.CO;2-6.
[28] – Astragalus”. National Center for Complementary and Integrative Health, US National Institutes of Health. 29 November 2016.
[29] – Juan Fu, Zenghui Wang, Linfang Huang, Sihao Zheng, Dongmei Wang, Shilin Chen, Haitao Zhang, Shihai Yang: Review of the botanical characteristics, phytochemistry, and pharmacology of Astragalus membranaceus (Huangqi); Phytother Res., 2014 Sep;28(9):1275-83.
[30] – Viktor M. Bratkov, Aleksandar M. Shkondrov, Petranka K. Zdraveva, Ilina N. Krasteva: Flavonoids from the Genus Astragalus: Phytochemistry and Biological Activity; Pharmacogn Rev., Jan-Jun 2016;10(19):11-32.; doi: 10.4103/0973-7847.176550.
[31] – Japanese Pharmacopoeia Committee, The Japanese Pharmacopoeia. 17th Edition. Tokyo: Society of Japanese Pharmacopoeia, 2016
[32] – China Pharmacopoeia Commission, Pharmacopoeia of the People’s Republic of China. Part 1. Beijing: Chinese medicines and Technology Press, 2015
[33] – Ministry of Food and Drug Safety, The Korean Pharmacopoeia. 11th Edition, 2017
[34] – Taiwan Pharmacopoeia Committee, Taiwan Herbal Pharmacopeia, 2013
[35] – British Pharmacopoeia Commission, British Pharmacopoeia, 2016
[36] – The United States Pharmacopieial Convention, The United States Pharmacopeia (USP39-NF34), 2016
[37] – European Pharmacopoeia Committee, European Pharmacopoeia. 9th Edition, 2016
[38] – Deqing Wang, Yuan Zhuang, Yaping Tian, Graham Neil Thomas, Mingzhong Ying and Brian Tomlinson: Study of the Effects of Total Flavonoids of Astragalus on Atherosclerosis Formation and Potential Mechanisms; Oxid Med Cell Longev. 2012; 2012: 282383 (Online publikáció) 2012 Jan 29; doi: 10.1155/2012/282383
[39] – Xu GH, Yuan L, Li Y, Xie P, Zhao JY, Chen YH.: Clinical observation of Astragalus Injection in treatment of renal injury in patients with primary hypertension; Zhong Xi Yi Jie He Xue Bao 2008 May;6(5):530-2. doi: 10.3736/jcim20080519. (Angol fordításban)
[40] – Zhi-gao Liu, Zheng-ming Xiong, Xi-yong Yu: Effect of astragalus injection on immune function in patients with congestive heart failure; Zhongguo Zhong Xi Yi Jie He Za Zhi, 2003 May;23(5):351-3. (Kínai nyelvű cikk angol fordításából)
[41] – Koehler H, Puchalski K, Ruiz G, Jacobs B, Langland J.: The Role of Endophytic/Epiphytic Bacterial Constituents in the Immunostimulatory Activity of the Botanical, Astragalus membranaceus.; Yale J Biol Med. 2020 Jun 29;93(2):239-250. eCollection 2020 Jun.
[42] – Xing-hua Gao, Xian-xiang Xu, Rong Pan, Ying Li, Yu-bin Luo, Yu-feng Xia, Kazuya Murata, Hideaki Matsuda, Yue Dai: Saponin fraction from Astragalus membranaceus roots protects mice against polymicrobial sepsis induced by cecal ligation and puncture by inhibiting inflammation and upregulating protein C pathway; J Nat Med., 2009 Oct;63(4):421-9.
[43] – L L Tang 1, J F Sheng, C H Xu, K Z Liu: Clinical and experimental effectiveness of Astragali compound in the treatment of chronic viral hepatitis B; J Int Med Res, May-Jun 2009;37(3):662-7.
[44] – Zheng Q, Zhuang Z, Wang ZH, Deng LH, Jin WJ, Huang ZJ, Zheng GQ, Wang Y.: Clinical and Preclinical Systematic Review of Astragalus Membranaceus for Viral Myocarditis.; Oxid Med Cell Longev. 2020 Nov 2;2020:1560353.
[45] – Auyeung KK, Han QB, Ko JK: Astragalus membranaceus: A Review of its Protection Against Inflammation and Gastrointestinal Cancers.; Am J Chin Med. 2016;44(1):1-22. doi: 10.1142/S0192415X16500014.
[46] – Meng Hua Chen, Brian H May, Iris W Zhou, Anthony L Zhang, Charlie C Xue: Integrative Medicine for Relief of Nausea and Vomiting in the Treatment of Colorectal Cancer Using Oxaliplatin-Based Chemotherapy: A Systematic Review and Meta-Analysis; Phytother Res., 2016 May;30(5):741-53., doi: 10.1002/ptr.5586. Epub 2016 Feb 23.
[47] – Hong-Wen Chen, I-Hsin Lin, Yu-Jen Chen, Kao-Hwa Chang, Meng-Hao Wu, Wen-Hao Su, Gwo-Che Huang, Yuen-Liang Lai: A novel infusible botanically-derived drug, PG2, for cancer-related fatigue: a phase II double-blind, randomized placebo-controlled study; Clin Invest Med., 2012 Feb 1;35(1):E1-11., doi: 10.25011/cim.v35i1.16100.
[48] – Harley, C. B.; Liu, W.; Blasco, M.; Vera, E.; Andrews, W. H.; Briggs, L. A.; Raffaele, J. M. (2011). „A Natural Product Telomerase Activator As Part of a Health Maintenance Program”. Rejuvenation Research. 14 (1): 45–56. doi:10.1089/rej.2010.1085.
