Aki allergiás a parlagfűre annak az augusztus hónapról nem csak a nyaralás jut az eszébe… Ez azért van így, mert a parlagfű-allergiás számára az augusztus és a szeptember a szűnni nem akaró orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, szem- és torokviszketés, valamint számos más kellemetlen allergiás tünet hónapja. Sajnos, a parlagfű-allergia a leggyakoribb allergia.
A kezeletlen allergia – illetve tüneti kezelés mellett az allergéneknek való folytonos kitettség – az asztmás betegségek és a krónikus obstruktív légúti betegség (chronic obstructive lung disease (azaz a COPD)) nevezetes előszobája!
Ezen betegségekben közös, hogy a légúti szövetek gyulladása okozza (főleg) a jellegzetes tüneteket. Napjainkban, az emberiség egyharmada szenved allergiás betegségben és ennek a trendvonala – akárcsak a COPD-é – növekedni látszik.
Cikksorozatunkban górcső alá vesszük, hogy miért lesz egy szövet gyulladt, mi jellemzi a gyulladt szövetet és milyen úton-módon tud kiegészítő jellegű, természetes terápiaként a pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidumKars.) és a mandulagomba (Agaricus blazei Murill.) kivonata hozzájárulni a szénanátha esetén egészséges állapot visszaállításához. Továbbá megemlítjük, hogy a shiitake (Lentinula edodes Berk.), bokrosgomba (Grifola frondosa Dicks.), és a kínai hernyógomba (Ophiocordyceps sinensis Berk.) kivonataikban található értékes hatóanyagok miként fejtenek ki gyulladást csökkentő hatást.
Az emberi szervezetben a sejtek és az általuk alkotott szervek, szervrendszerek kiegyensúlyozott működését jelátvivő anyagok sokasága hangolja össze.
Az allergiás orrnyálkahártya gyulladás (lat. rhinitis allergica) speciális – sejten belüli és szintén sejtközi – gyulladásos-jelátvivő molekulák felszabadulásával kezdődik. Az allergiás orrnyálkahártya gyulladás hátterében az áll, hogy az atópiás alkatú (azaz allergiás) egyénben az adott allergén anyag a 2-es típusú segítő T-sejtek (Th2) – főleg interleukin-4 (IL-4) – termelésén keresztül a plazmasejtek specifikus immunglobulin E (IgE) termelését serkenti, ami a hízósejtekben szemcsék (granulumok) formájában raktározott hisztamin-tartalmának a kiürüléséhez, az ún. degranulációhoz vezet. Emellett a ciklo-oxigenáz (COX) enzimek arachidonsavakból prosztaglandinokat (PG) és leukotriéneket (LT) termelnek. A PG – többek közt – a gyulladásért, és a LT pedig a tüdőhólyagocskák sima-izomzatának a görcséért, azaz az asztmás betegségek kiváltásáért (is) felelős.
Az allergiás orrnyálkahártya gyulladás késői szakaszát, pedig a gyulladásos jelátvivő citokinek, a IL-1β, IL-6, TNF, gamma-interferon(IFNγ), IL-12, IL-18, granulocytemacrophage colony stimulating factor (GMGSF) és az ezek hatására a T-helper 2 (Th2) sejtekben az IL-5 okozza, ami az eozinofill immunsejtekből a már korábban ismertetett PG és LT felszabadulásához vezet.
Az orvosi egyetemeken úgy tanítják, hogy a gyulladt szövetre öt jellemző igaz: „calor, rubor, dolor, tumor, et functio laesa”, azaz: melegség, vöröses szín, fájdalom, duzzanat és a funkció elvesztése (vagy romlása). Találó, és igaz ez! Gyulladást bizonyára tapasztalt már mindenki eddigi élete során. Gondoljunk csak arra amikor óvatlanul megégettük a kezünket egy gyufaszállal, vagy amikor szálka megy az ujjunkba. A melegség érzet (és valós hőmérséklet emelkedés) oka a felgyorsult anyagcsere. A pirosságot a fokozott vérellátás (is) okozza, míg a fájdalmat a szöveti duzzanat miatti megnövekedett helyi nyomás és a fájdalom-érzetet (is) erősítő jelátvivők együttese, például a prosztaglandinok (PG) felszaporodása. A fájdalom-érzet egyébként valóban védő funkciót lát el, mivel a gyulladt, sérült szövet óvására, kímélésére késztet.
Így belátható, hogy sérülések vagy bakteriális fertőzés elleni védekezésnél, a gyulladás általában előnyös. Hiszen a fokozott vérellátás kedvez a szövetek gyógyulásának, vagy a kórokozók elleni harcnak. De vajon milyen veszélyekkel fenyeget a gyulladásos állapot? Folytatjuk!
Összeállította:
Dr. Budán Ferenc Csaba
egészségügyi szakértő