Mi az allergia? Mi a gyulladás? Hogyan segíthet a modern mikoterápia? (4. Rész.)

A novemberi hűvös és párás időjárással a meghűlések, megfázások vagy náthák ideje is eljön.  Ilyenkor leggyakrabban az influenzavírus okozta fertőzés és az orrnyálkahártya gyulladás keseríti meg az életünket. Ahogy immunrendszerünk felveszi a kórokozókkal szemben a küzdelmet, úgy jelenhetnek meg ennek következményeként a jellegzetes tünetek: a láz és a végtagfájdalom. Ezt követően a kórokozók legyőzésével az ebben szerepet játszó immunsejtek mennyiségi és minőségi profilja, valamint a gyulladásos jelátvivők palettája is visszaáll a „nyugalmi állapotába”. És ezáltal múlnak el végre a kellemetlen tünetek is!

Előző három cikkünkben az allergia és a gyulladás részleteit tártuk fel, illetve érintőlegesen említettük a kórokozók általi fertőzések témakörét is. Most bemutatjuk ezen betegségek és az immunrendszer összefüggéseit, illetve górcső alá vesszük a shiitake (Lentinula edodes Berk.), bokrosgomba (Grifola frondosa Dicks.), és a kínai hernyógomba (Ophiocordyceps sinensis Berk.) jótékony hatású összetevőinek az immunrendszert támogató hatásait.

Az immunrendszer egy sokféle sejtből és szövetből álló – és ennek megfelelően az emberi testben sokrétűen elhelyezett – szervrendszer. Leginkább egy jól szervezett és testünket védő hálózatként fogható fel, melynek tagjai a komplementrendszeren, fehérje-természetű anyagokon (citokinek, interleukinek (IL)) keresztül kommunikálnak. Az immunrendszer főleg a kórokozók, de az esetlegesen rosszindulatúvá váló, daganatos átalakulást (malignus transformációt) megkezdett testi sejtek elpusztításáért is felelős.

Megkülönböztetjük az ún. veleszületett és szerzett immunitást is. Az előbbi gyakorlatilag a fehérvérsejtek (leukociták) fagocita – azaz „falósejt” funkcióján – alapszik, azaz ezek a sejtek képesek „felfalni” az idegen anyagokat, míg a szerzett immunitás (főleg) a T- és a B- limfociták rendkívül szerteágazó tevékenységeiben nyilvánul meg.

Főleg a komplementrendszer felelős a gyulladásos-jelátvivők felszabadításáért is (amennyiben kórokozó fertőzés áll a gyulladás hátterében, lsd előző cikkekben).

Így belátható, hogy amennyiben kórokozó támadás (például fertőzés az orrnyálkahártyán) történik akkor mind a tünetek súlyossága, mind az időtartama szempontjából kulcsfontosságú az immunrendszer állapota!

A shiitake gomba vízoldékony poliszacharidjai: lentinan, LEM (a micéliumának lignánokban gazdag kivonata), valamint a JLS-18, EP3, EPS4 vegyületei vírusellenes hatásúak, az interferonok támogatásán keresztül.

A shiitake a növényi (ezen belül értendők a gombafajok is) eredetű élelmiszerek közül a legnagyobb mennyiségben tartalmaz D-vitamint. A D-vitamin a T sejtek aktiválásában és szabályozásában (regulálásában) is kulcsfontosságú.

A kínai hernyógomba CPS-F poliszacharidja gátolta az aktivált makrofágokban (is) jelentős platelet-derived growth factor BB (PDGF-BB) hatására történő TNFα, – valamint az 1-es számú receptorának (TNFR1) is – az úgynevezett „up-regulációját”. Egyes szterolok és a triterpenoidok COX-1 és COX-2, LOX-5, MPO enzimek aktivitását gátolják (lsd. előző cikkünkben).

[product id=”82″ columns=”1″]

A bokrosgomba vízoldékony frakciója állatkísérletben a IL-1β, IL-6, TNF és IL-4 faktorokat szignifikánsan csökkentett a pozitív kontrollhoz képest. A bokrosgomba vízoldékony agariko-glicerid tartalma, ugyancsak az IL-1β, TNF-α, COX-2, ICAM-1 és NF-κB mennyiségét gátolta szignifikánsan (p < 0,05) a kezeletlen kontrollhoz képest, gyulladáskeltő lipopoliszacharid (LPS) kezelt kisállatban.

Számos említett hatóanyagra igaz, hogy – annak ellenére, hogy IL-1, IL-6, NO és TNF jelátvivők aktiválásán keresztül a makrofágokat stimulálja – nem okoz B sejt érést vagy az allergiában jelentős hízósejtek degranulcióját. Ennek az oka, hogy a Th1/Th2 sejtek arányát nem növelik a Th2 javára.

Így az említett hatóanyagok támogató szerepe a kórokozókkal szembeni harcban nyilvánvaló, ám mégsem okoznak feltétlenül ártalmas gyulladást. Sőt, még az „okafogyottá vált” gyulladásos folyamatok jelátviteli folyamatait is gátolják (az esetek számottevő részében).

Összességében véve, a korábbi munkánkban említett mandulagomba (Agaricus blazei Murill.) és a pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum Kars.), illetve a most tárgyalt fajok mindegyike tartalmaz hasznos vízoldékony poliszacharidokat, peptidoglikánokat, továbbá zsíroldékony triterpéneket. Ezen anyagok közül sok – változatos hatásmechanizmusokkal – hiperlipidaemia ellenes, vércukorszint-csökkentő, valamint immun-moduláns tulajdonságú. Ez utóbbi a monocita, natural killer (NK) azaz „természetes ölő” sejt és T-sejtek (CD4+ helper és CD8+ citotoxikus) aktiválásában nyilvánul meg. Ez által a modern mikoterápia más – például pro-apoptotikus és ciklin D1 gátló (azaz „sejtosztódás lassító”) – hatásait hozzávéve okkal feltételezhetjük, hogy sokféle rosszindulatú daganatos betegség terápiáját is támogathatja.

 

2017.11.05.
 
Összeállította:
Szabó Nikolett
tudományos kutató
Tetszett a cikk? Ossza meg másokkal is!

Fontos! A törvény megkívánja, valamint kötelez is minket arra, hogy kiemelten felhívjuk figyelmét: „az étrendkiegészítők nem gyógyszerek, nem rendelkeznek gyógyhatással, nem alkalmasak betegségek kezelésére, sem megelőzésére”. Az oldalon található információk, cikkek, leírások nem helyettesítik szakember véleményét! Minden esetben forduljon szakorvoshoz, betegség esetén! Oldalunk nem foglalkozik gyógyítással. Minden esetben kérje ki kezelőorvosa, gyógyszerésze véleményét, valamint figyelmesen olvassa el a mellékelt tájékoztatót, és mindenkor tartsa be a tájékoztatóban, vagy a termék leírásban ajánlott napi adagolást. Kérjük azt is vegye figyelembe, hogy az étrend kiegészítő élelmiszerek nem helyettesítik a vegyes táplálkozást és az egészséges életmódot! 

További cikkek